Hegyhátszentjakab története

Hegyhátszentjakab erősen átalakuló település. Írásos feljegyzés a község múltjáról nincs, de a szájhagyomány annál érdekesebb. Eszerint: a község lakóinak ősei régen a Pusztaszentmárton nevű községben éltek. A törökdúlás idején a falu teljesen elpusztult, mindössze 4-5 családnak sikerült elmenekülnie a „Galambkuti árok”-ba, innen vándoroltak tovább és a mai falu területén telepedtek le. Kevés holmijukat kosarakban cipelték, ezért kezdetben a falut Kosárházának nevezték. A szentgotthárdi csatában egy itteni Jakab nevű vitéz a harcokban kitüntette magát, jutalmul megkapta ezt a községet. A község mai neve tőle származik. Hogy így volt-e vagy sem, azt nem tudjuk biztosan, de a szájhagyomány, mely ezen a tájon mindig erősen élt, bizonyára megőrzött valamit a történelem nehéz időszakából. A ma itt élő családok közül a Lukács, Keszte, Herczeg, Szabó, Sóber nevűeket tartják a legrégebbieknek. A két világháború közötti időben a megművelhető területek jelentős része a Sigray grófok tulajdonában volt. Az emberek egy része cselédként dolgozott, az iparosok pedig vándorúton voltak. Művelődési otthona 1960-ban épült. Iskolája az 1900-as években egy tanerős volt, később két tanerős lett. Jelenleg az első 3 osztály működik itt, a többi tanuló a Körmenden felépült Körzeti bentlakásos Diákotthonban tanul. Postája 1982-ben épült.
A település központjában áll a XIII. században román stílusban épített műemlék templom, melynek védőszentje Szent-Jakab apostol. Egyhajós, szentélye félkör záródású, nyugati homlokzata előtt áll a torony, a sekrestyetoldalék a XIX. századból származik. Az 1698-as vizitáció szerint a templom belseje gerendamennyezetes, kórusa és szószéke fa, de oltára kő volt. Tornyában egy harang volt. A templomot 1738-ban renováltatta az Esterházy-család. Későbbi kegyura a Sigray-család lett. Újabb restaurálása az 1980-as években fejeződött be. Gazdag rokokó oltárát a Szent-Jakab apostol és a Szentháromság, Szent-József és Páduai Szent-Antal faszobrai díszítik. Szépek későbarokk, faragott gyertyatartói is.
A község határában van a Vadása-tó, melyet 1968-ban állítottak helyre jórészt társadalmi munkában. A 3,5 ha területen csodálatosan szép környezetben, a hasonnevű patak vízének felduzzasztásával keletkezett.
Jelenleg a terület fontos idegenforgalmi központ, ahol nagyvállalati üdülők mellett rendkívül sok magán kézben lévő nyaraló is található. 1985-ben kempinget is létesítettek a tó mellett.